A fenntarthatóság puszta marketing fogás vagy tényleg létezik Zöld takarítás?

Jól hangozhat, amit sok cég honlapján olvashat a fenntarthatósággal és klímasemlegességgel kapcsolatban: "Környezetbarát módon takarítunk", "Az adminisztrációban nagyrészt kerüljük a papírt, digitálisan dolgozunk" és "Tisztítószereink környezetbarátak", biológiailag lebomlóak és ökocímkével rendelkeznek". Vagy: "Energiatakarékos gépeket használunk, ökoporszívóink legfeljebb 850 watt energiafogyasztásúak", "flottánkat fokozatosan hibrid és elektromos autókra kívánjuk lecserélni" és "Rendszeresen képezzük munkatársainkat a környezetvédelem és a fenntarthatóság témakörében”. Sajnos az ilyen kijelentések gyakran puszta marketing fogások, hogy megfeleljenek a piac követelményeinek és igényeinek, valamint a vásárlók kívánságainak, vagy hogy kiemelkedjenek a piaci versenytársak közül.

A zöld tisztítás jobb, mint a green washing (Zöld mosás)

A fenntarthatóság témája sok iparági szereplő számára nagyon fontos, a nyilvános kinyilatkoztatásokat kritikusan kell szemlélni és megkérdőjelezni a biztonság kedvéért. Mert olykor csak a klíma-, és munkabiztonság és a fenntarthatóság területén évek óta érvényben lévő követelmények érvényesülnek. Az EU 666/2013 környezetbarát tervezési irányelve, amely többek között előírja, hogy a porszívók nem léphetik túl a 900 W maximális energiafogyasztást, 2014-ből származnak. Így az olyan kijelentések, mint „Csökkentett energiafogyasztású porszívókat használunk” vagy „Megfelelően gyártunk porszívókat" végső soron csak annak megerősítése, hogy a vállalatok betartják a követelményeket. Ez az ökomarketing és a green washing legtisztább formája. A környezetbarát tervezésről szóló irányelv például kimondja, hogy 2017-től (!) nem lehet forgalomba hozni olyan porszívót, amely óránként 900 wattnál többet vagy évi maximum 43 kilowattóránál többet fogyaszt, és 80 decibelnél hangosabb. Az irányelv rendelkezéseket tartalmaz a porszívók motorjainak minimális élettartamára vonatkozóan is, amelyet legalább 500 munkaórában határoznak meg.

 Mit változtat az új környezetbarát tervezési rendelet a fenntartható termékekért?

2024 júliusa óta az Európai Unió országaiban érvényben van az új EU-rendelet, a „Fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet” (ESPR; 2024/1781). Felváltja a korábban hatályos EU környezetbarát tervezési irányelvet, és kiterjeszti a hangsúlyt a korábban energiafogyasztó vagy energiával kapcsolatos termékek alkalmazási körére az EU-ban forgalomba hozott termékek szinte valamennyi típusára. Az első termékcsoportok, amelyekre vonatkozóan a minimális ökológiai követelményeket tesztelni kell, a textíliák és a mosószerek (ide tartoznak a tisztítószerek is).

 A rendelet új követelményekkel egészíti ki a termék teljes életciklusát – ami a termék élettartamának meghosszabbítását szolgálja. Az életciklust befolyásoló legfontosabb szempontok a tartósság, az újra felhasználhatóság, az utólagos beépíthetőség és a javíthatóság. A rendelet magában foglalja az erőforrás-hatékonyságot is az újrafeldolgozáson, újra hasznosításon és újrahasznosított tartalmon keresztül, például szemeteszsákokban vagy tisztítószeres palackokban és kannákban. Az iparág azonban a gyártókra vonatkozó információs követelményekkel is szembesül, például a CO2- vagy környezeti lábnyom rögzítése egy termék gyártásakor, ami lehetővé tenné a digitális termékútlevelek bevezetését, amiben a termék teljes életciklusát rögzítik.

Az új, sokkal szélesebb körben megfogalmazott rendelet számos, az épülettisztítással kapcsolatos területet érint. A környezet, az éghajlat és az erőforrások szempontjából a takarítási ágazat releváns „Big Five” elemei gyorsan azonosíthatók: tisztító vegyszerek, törlőkendők, takarítógépek, tisztítóberendezések és tartozékok, valamint az üzemeltetési folyamatok kísérő szervezése. A növekvő jogi és piaci követelmények miatt az iparágnak reagálnia kell.

Forrás: https://www.rationell-reinigen.de/

A cikk folytatódik: itt